A szabadidősportban rekordév zárult. Országszerte minden korábbinál többen vettek részt élménysport-eseményeken, országos kihívásokban és közösségi programokban. A Mozgás Éjszakája, az Ötpróba, a vízi és kerékpáros sorozatok, valamint a nagy futóesemények százezreket mozgattak meg. A Vándortábor Program újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, miközben a gyerekeket és családokat megszólító kezdeményezések, köztük a Millió lépés az iskoládért, országos közösségi élménnyé váltak.

A kerékpáros fejlesztések is folytatódtak: az országos hálózat karbantartása és táblázása mellett elindult, és már 15 szakaszon elkészült a Horizont kerékpáros kalandtúra-útvonal, amely az ország térségeit összekötve válik fokozatosan bejárhatóvá. Balatonfüred nemzetközi szakmai konferenciának adott otthont, amely megerősítette Magyarország szerepét a kontinens kerékpáros turizmusában. A digitális fejlesztések – az Aktív Kalandor, a Digitális Vándor és a BICAPP országos rendszere – a tervezéstől a helyszíni élményig segítik az aktív kikapcsolódást.

Elkészült az Aktív Magyarország 2025-ös évértékelő kiadványa, amely átfogó képet ad az országban megvalósult fejlesztésekről, programokról és közpolitikai intézkedésekről az aktív életmód és az aktív turizmus világában, valamint bemutatja a hosszú távú stratégiai célokat is. Az eredmények azt mutatják: a mozgás és a természetközeli szemlélet mára stratégiai jelentőségű nemzeti üggyé vált hazánkban.

A kiadvány bemutatása alkalmából rendezett sajtóeseményen az Aktív Magyarország programjaihoz kapcsolódó partner szervezetek képviselői is részt vettek. Jelen volt Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) elnöke, Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke, Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda ügyvezetője, valamint Gusztos Péter, a SUHANJ! Alapítvány társalapítója és vezetője is, jelezve, hogy a programok mögött széles szakmai együttműködés áll.

Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár a kiadvány bemutatóján hét pontban foglalta össze az Aktív Magyarország legfontosabb üzeneteit:

„1. A legélhetőbb országok közé szeretnénk tartozni, a kormány ezért kiemelt figyelmet fordított erre a területre. Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkársághoz került a szabadidősport, és minden eddiginél több forrást biztosított az aktív élet és az aktív turizmus fejlesztésére. Négy év alatt háromszorosára nőtt a programra fordított költségvetés, 2026-ban már több mint 16 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

2. Annak érdekében, hogy ezt a forrást hatékonyan használjuk fel, megfogalmaztuk célkitűzéseinket, hosszú távú stratégiákat készítettünk: Nemzeti Aktív Turisztikai, Nemzeti Kerékpáros, Nemzeti Víziturisztikai és Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát, valamint elkészült a Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia is.

3. A forrásainkat átláthatóan, transzparensen használtuk fel, egyedi támogatások helyett programokat, pályázatokat hirdettünk, amelyeket országos szövetségek, a SZEOSZ, a MAKETUSZ, a MAVITUSZ és a Paralimpiai Bizottság segítségével bíráltunk el.

4. A mozgást élménnyé szeretnénk tenni, ezért hatalmas infrastruktúra-fejlesztő programokat hirdettünk. Támogattuk bringaparkok, futókörök, jégpályák, turistaházak megépítését és felújítását. Megfelelő feltételek között sokkal vonzóbb lehetőség lesz a mozgás.

5. A magasabb színvonalú szabadidős sportrendezvények, sportesemények érdekében több mint egymilliárd forinttal támogatjuk az eseményszervezőket. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly rekordot döntött a szabadidős sporteseményeken résztvevők száma.

6. Szemléletváltó programokat indítottunk és támogattunk. Ilyen például a Mozgás Receptre, a Bringázz a munkába!, a Mozdulj a NETről a valóságra! program, továbbá külföldi bringás tanulmányutakat szerveztünk. Az egészségi állapotunkat az életmódunk három-négyszer akkora mértékben befolyásolja, mint az egészségügyi ellátórendszer. A feltételeket megteremtjük, de senki helyett nem tudunk elkezdeni mozogni.

7. Programokat hirdettünk időseknek, hátrányos helyzetűeknek és fogyatékkal élőknek is, mert hisszük, hogy mindenki számít. Mindenkire odafigyelünk.”

2025-ben külön hangsúlyt kapott az oktatás és a szemléletformálás is. Új felsőoktatási képzések indultak az aktív turizmus és az aktív mobilitás témájában, folytatódtak a gyakorlati kerékpáros oktatási programok, és bővültek az inkluzív kezdeményezések. A cél nem csupán új létesítmények létrehozása, hanem egy hosszú távon fenntartható, közösségekre épülő szemlélet megerősítése.

Az Aktív Magyarország 2025-ös évértékelője világos irányt rajzol fel a következő évekre is. A rendszeres mozgás és az aktív kikapcsolódás egymást erősítve járul hozzá egy élhetőbb, egészségesebb és versenyképesebb Magyarországhoz. A cél változatlan: olyan ország építése, ahol a természetben megélt élmények és a közösségi aktivitás minden generáció számára elérhető lehetőség.

Az évértékelő innen letölthető: https://aktivmagyarorszag.hu/evertekelo